Véletlenszerűen sorsoltunk fajokat, nekem persze a sellők
jutottak…
A játék készítői úgy gondolták, hogy minden fajhoz adnak egy
készlet fa bábut, így a faj önmagában meghatározza, hogy melyik színnel
vagyunk. Mi úgy gondoltuk, hogy ez baromság, és csakazért is mindenki
ragaszkodott a saját kedvenc színéhez. Ennek eredményeként a kék faj a zöld
bábukkal, a sárga faj a kék bábukkal, a szürke faj a sárga bábukkal, zöld faj
pedig a piros bábukkal játszott. Teljesen logikus, és egyébként
menetrendszerűen jöttek is a felismerések, hogy „ja, te a kék vagy”.
A kezdő két épület felrakásakor próbáltam legalább egy, de
inkább két játékos mellé rakni, hogy később az ő építésükből származó powerből
én is részesülhessek. A sellők a többi fajhoz képest több powerrel kezdenek a
II. tálban, úgyhogy azon voltam, hogy ezt a kis előnyt minél hamarabb ki is
tudjam használni.
Az első körben a power segítségével papot vásároltam, hogy
minél hamarabb a 3 munkás = 1 ásó átváltási arányt javítani tudjam, illetve
rohamtempóban felhúztam egy templomot, hogy a második körtől már folyamatos
pap-ellátásom legyen. Már ekkor az egyértelmű célom volt, hogy az ásó-váltási
arányt a második körre 1-re csökkentsem. Ennek az volt az ára, hogy az első körben
nem építettem egyetlen új házat sem, a templom felfejlesztése minden
nyersanyagomat felemésztette. A többiek nem ezt az útvonalat választották, ők
elkezdtek terjeszkedni a pályán.
A törpék menetrendszerűen elkezdte az alagútásást, amivel
azonnal győzelmi pontokat írtak fel. Amikor az első játékos megszerzi az első
pontokat egy játékban, óhatatlanul elhangzik az „Őt kell ütni, mert vezet!”
mondat, természetesen ebben a partiban sem volt másképp. Azonban a munkás-ásó
átváltási arány javításával a második körben már 12 ponttal én vezettem, persze
a többiek még semmit sem csináltak, ami győzelmi pontot érhet, úgyhogy ez nem
jelentett sokat. Itt-ott sikerült néhány powert felírnom, de a nagyobb
építkezések rendre nem az én szomszédságomban zajlottak. Értem én, hogy sellő
meg minden, de azért az épületeimben nem leprások laknak, nyugodtan lehet
melléjük is építkezni.
A harmadik körben: látható a két árván maradt sellőház |
A harmadik körben: a pálya másik fele |
A harmadik körre sikerült az egyik kezdeti településemet
teljesen körbezáratni a többiekkel, és onnan már a sellők különleges „folyón át
várost építek” képességével sem volt kiút, úgyhogy két házam besült a pálya
közepén, és a lakók szomorúan vették tudomásul, hogy ők bizony már soha sem
lehetnek városlakók ebben a játékban. De nem volt még minden veszve, a pálya
másik felén még óriási meghódítható területek maradtak a másik településemnek,
csak arra kellett figyelnem, hogy a negyedik körben meg kell csinálni a várost,
mert akkor jár érte a +5 pont.
A negyedik kör vége: szépen terjeszkednek a pikkelyes lányok |
Miközben szép lassan kiterjesztettem a leendő városom
területét, a hajózás fejlesztésével is elkezdtem foglalkozni, így sikerült a
korábban körbezárt városhoz közel egy újabb kolóniát kezdenem, nem titkolt
szándékom volt, hogy ebből az új kis telepből majd a játék végére megépítem a
második városomat. A negyedik körben aztán terv szerint megépült az első
városom, ugyanúgy, mint a többieknek is, akik szintén erre a körre időzítették
a várost.
Bár a játék több helyen sugallta, hogy esetleg jó lenne
megépíteni az két nagy épületemet, ezt a játék utolsó köréig bojkottáltam, csak
ekkor épült fel az erődöm, így viszonylag sok ponttól estem el a játék közben,
azonban az erőd elkészülte egyben a második városomat is jelentette, továbbá
azonnal léphettem is egyet a hajózási távolságon, ami további pontokat hozott.
Mivel folyamatosan építkeztem, jó esélyekkel indultam a
játék végi, minél nagyobb összefüggő épületlánc első helyéhez. A kék (!!!)
nomádok viszont az utolsó körben éppen hogy egy épülettel többet hoztak össze,
így csak a második hely jutott ebben a kiértékelésben.
A négy kultusz támogatásával a játék elején nagyon lassan
haladtunk mindannyian, én nyitottam meg a versenyt, amikor az első papomat
feláldozva megugrottam a tűz kultuszán. Végül úgy döntöttem, hogy bőven elég,
ha két elemet próbálok megnyerni, ez sikerült is: a tűz a játék során egyszer
sem volt semmilyen veszélyben, a víz esetében az első hely, vagy egy
holtversenyes első hely közül végül az egyedüli első hely jött ki. A föld
kultuszán el sem indultam, a levegőben egy harmadik helyet sikerült
megszereznem. A piros boszorkányok az általam nem favorizált két elemen
próbáltak feljutni a legmagasabb befolyásig, ez sikerült is, mindkettőt ők
nyerték. A kék nomádok nem nagyon koncentráltak a kultuszokra, alig szereztek
pontokat itt, de erre nem is volt szükség, mivel a pályán szerzett pontokkal szép
előnyt építettek ki.
A végelszámolásban a kék játékost nem sok esély maradt
megközelíteni, de a második helyre sikerült beérnem, így az eredmény:
Nomádok (kék) 114p
Sellők (zöld) 92p
Boszorkányok (piros) 81p
Törpék (sárga) 78p
Benyomásaim: Sikerült néhány olyan hibát elkerülnöm, amit az
első partimban követtem el, de továbbra is információ túladagolás a játék,
sokszor kell sok változó alapján döntést hozni, sokféle nyersanyagból sosincs
elég, mindig kevés az akció, és bár nincs nagyon komoly interakció, négyesben
már érdemes odafigyelni, hogy mit csinálnak a többiek, mert a power akciókért például nagy versengés alakult ki a középjátékban.
A végeredmény távolról |
A kultuszok végelszámolása |
Végeredmény a pálya távolabbi felén |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése